Rólunk

Enyingi Agrár Zrt.

Cégtörténet

1949-ben Fejér Megye Dél-nyugati részén, a Balaton Dél-keleti sarkában, a Mezőföld és a Sárrét találkozásánál 3 állami gazdaságot hoztak létre. A 3 viszonylag kis gazdaságot a későbbiekben összevonták és 1963. január 1-től Enyingi Állami Gazdaság néven működött.

Az Enyingi Állami Gazdaság sokrétű tevékenységet folytatott.

A növénytermesztésben meghatározó volt a szántóföldi növények termesztése, mely 11.875 hektáron folyt. A megalakuláskor még több mint 40 növényi kultúra termesztésével foglalkozott, köztük gyógynövényekkel, illóolajos növényekkel. A szántóföldi kultúra mellett volt 200 hektár gyümölcsös-kajszi és őszibarack, valamint 71 hektár diós is. A cég megalakulásának első évében megkezdődött a gépesítés, a nagyüzemi gazdálkodás kialakítása. A Polgárdi községhez tartozó területeken az öntözési lehetőséget az 1979-ben átadott kislángi öntöző fürt teremtette meg.

Közel 100 embernek ad munkát a növénytermesztés

A megye legmagasabb munkanélküliségi mutatóval rendelkező térségében. Növénytermesztés

Növénytermesztés

Kukorica, őszi búza,őszi árpa, tavaszi árpa, cukorrépa

A kezdetben termelt kultúrák változatosságához képest mostanra a vetésszerkezet jelentősen leegyszerűsödött, kiiktatásra kerültek a nem, vagy nehezen gépesíthető növények.

Jelenleg termesztett legfőbb növények a kukorica, őszi búza,őszi árpa, tavaszi árpa, cukorrépa. Ezek a növények együttes területe a csaknem 6.000 hektárral a szántóföldi gazdálkodás 84 %-át jelenti, további 16 %-ot tesz ki a zöldborsó, a zab, valamint a szálastakarmány növények lucerna és a szántóföldi fű együttes területe.

Állattenyésztés

Az Enyingi Állami Gazdaság szinte minden majorjában folytatott állattenyésztést (szarvasmarha, sertés, juh, ló). Egyik ágazat sem volt intenzív, hatékony termelésű. A legjelentősebb a magyartarka szarvasmarha állomány volt, mely öt telepen került elhelyezésre Kiscséripusztán, Ágostonpusztán, Aranyos-pusztán, Igar-Vámpusztán és később Középbogárdon. 1970-ben a kormányprogramot megelőzve az Enyingi Állami Gazdaság az országban elsőként 270 holstein-fríz vemhes üszőt vásárolt Kanadából, melyet további vemhes és szűz üsző importok követtek. Ezzel egy időben megkezdődött a magyar tarka állomány holstein-fríz fajtával történő fajta átalakító keresztezése is. 1980-tól a szarvasmarha telepi fejlesztésekkel a korszerűtlen telepeken megszűnt az állattartás, és az egyéb állatfajok, így a sertés, baromfi és galamb tartása is felszámolásra került.

Napjainkban a szarvasmarha telepeken közel 3.500 szarvasmarha található. A Kiscséripusztai Tehenészet, amely 1900 férőhelyes, évi közel 18 millió kg tej termelésére lehetőséget adó telep.

Képek

Tehén
toborzo
novendek_tehen

Társaságunk napjainkban

Az Enyingi Állami Gazdaság 1992. december 31-vel Részvénytársasággá alakult és tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodóként működött. A jelentős genetikai értékre, melyet a szarvasmarha és a lótenyésztés jelentett, valamint a nagy mennyiségben előállított vetőmagra tekintettel, ezt a státuszát egészen 2004-ig megtartotta.

2004. évben került sor a társaság privatizálására, melynek során a menedzsment és a munkavállalók, tulajdont szereztek.

A Társaság székhelye 2005. május 27-e óta Mátyásdomb - Ágostonpusztán van, de fióktelepei és területei több közigazgatási területen széttagoltan fekszenek. Gazdálkodási területén száraz jellegű éghajlat, közepes csapadék mennyiség és eléggé heterogén, de alapvetően jó minőségű talajok a jellemzőek.

A Társaság termelési szerkezetét az árunövény termesztés, illetve saját állattartást szolgáló takarmánynövények termesztése és az állattenyésztés határozza meg. A talajhasználatban megtalálható minden fontos és meghatározó növény. Fontos szerepet játszik néhány növényfaj vetőmag előállításának figyelmet érdemlő volumene. Az állatok tartásában a magas genetikai értékű holstein-fríz tejelő szarvasmarha tenyésztése a meghatározó. Emellett a hazai félvér lótenyésztésnek egyik bázisát működteti a Társaság.